A NAV közzétette a 2015. adóévre vonatkozó ellenőrzési irányelvét

A NAV közzétette a 2015. adóévre vonatkozó ellenőrzési irányelvét, az ellenőrzésre kiválasztás szempontjait.

Az ellenőrzésre történő kiválasztásban továbbra is előtérbe kerül a fizetendő adó valótlan tartalmú számlák befogadásával történő csökkentése (ún. adóminimalizálás), az áfa- és a jövedelemadó bevallások összhangjának hiánya, az ÁFA bevallás szerint nagy forgalom mellett egyéb bevallási kötelezettség hiányos teljesítése, a közösségi beszerzés bevallásának és továbbértékesítésének eltitkolása, a belföldi értékesítés bevallásának eltitkolása, csalás gyanús export-import ügyletek bonyolítása, a vállalkozások kapcsolatrendszerén, számlázási láncolatán, érdekmegosztásán alapuló szervezett csalásban való részvétel gyanúja, az Európai Közösség tagországainak vállalkozásaival folytatott kereskedelmi forgalomhoz párosuló jelentős VIES eltérés.

Ellenőrzést indokolt lefolytatni az olyan, végső fogyasztók számára termékértékesítési vagy szolgáltatásnyújtási tevékenységet végző adózóknál is, akik nem tesznek eleget bizonylat-kiállítási kötelezettségüknek.

Különösen fontos a láncügyletek gyors – egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló ellenőrzési típus alkalmazásával történő – feltárása, ami elősegítheti azok piaci árakra gyakorolt negatív hatásának kiküszöbölését is.

Az állami adó- és vámhatóság a rendelkezésére álló kockázatelemzési és kiválasztási rendszerek hatékony felhasználásával biztosítja a feltehetően csalási céllal létrehozott láncolatban szereplők azonosítását, az értékesítési láncolatba mesterségesen beépített közbenső szereplők fokozottabb hatékonysággal történő vizsgálatát.

Az értékesítési láncolatok, körbeszámlázások szoros kapcsolatban állnak az áruk mozgatásával (fuvarozásával), különösen a Magyarország területére, vagy az innen az unió más tagállamába irányuló árufuvarozásokkal. 2015-ben az áruk mozgatásával összefüggő visszaélések visszaszorítása érdekében folytatott valós idejű ellenőrzéseket az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszerben (a továbbiakban: EKAER) rögzített adatokra is figyelemmel folytatja az adó- és vámhatóság.

2015. évtől tovább bővül a fordított adózás alá eső termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások köre az egyes vas- és acélipari termékekkel, valamint a munkaerő-kölcsönzés teljes spektrumával. Erre tekintettel az általános forgalmi adó vizsgálatok során a vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzésén túl azt is szükséges figyelemmel kísérni, hogy az adóalanyok a csalárd tevékenységüket áthelyezik-e más termékek, szolgáltatások piacára.

2015-től módosul az előleg után keletkező adófizetési kötelezettség szabályozása, így már nem csupán a pénz vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, hanem bármely más formában kapott vagyoni előny juttatása is adófizetési kötelezettséget keletkeztet, ha annak összege az ellenértékbe beszámítható, melynek ellenőrzésére szintén szükséges gondot fordítani.

Személyi jövedelemadó, egyéb adók, adókötelezettségek, jogosultságok ellenőrzése

A személyi jövedelemadó ellenőrzések körében 2015 évben is a költségvetésnek szándékosan kárt okozó, valamint a jelentős jövedelmeket eltitkoló magánszemélyek vizsgálata a hangsúlyos.

Az eltitkolt jövedelmek feltárása érdekében vizsgálandó a magánszemélyek jövedelmeinek és vagyongyarapodásának, illetve életvitelre fordított kiadásainak összhangja elsődlegesen a működésükre, adózói kapcsolataikra tekintettel jelentős kockázatot hordozó társaságok magánszemély tagjai; a vállalkozások pénzforgalmi számlájáról jelentős összegű készpénzt felvevő, de annak vállalkozási célú felhasználását igazolni nem képes, az adócsalás gyanús ügyletekkel érintett magánszemélyek; valamint a csőd-, a felszámolási-, a végrehajtási és a kényszertörlési eljárások alá kerülő adózók vagyonát vagy jelentős jövedelmeket eltitkoló magánszemélyek körében. A gazdasági társaságok és a magánszemélyek ellenőrzéseit egymásra épülően kell végezni.

Tekintve, hogy a vidéki adóigazgatóságok illetékességi körébe tartozó gazdálkodók túlnyomó többsége egyéni vállalkozóként végzi tevékenységét, 2015-ben indokolt az eddigieknél nagyobb kapacitást fordítani ezen adózói kör ellenőrzésére. Az egyéni vállalkozók esetében különösen vizsgálandók: a bevallási kötelezettségeiket nem teljesítők, a több éve veszteséges, de ennek ellenére jelentős összegű beruházásokat végrehajtók; a kiskereskedelmi jellegű tevékenységet végző adózók, ha vallott árbevételeik és értékesített készleteik értéke között aránytalanság áll fenn; aktív korban lévő magánszemélyek, akik egyéni vállalkozói tevékenységüket 1-2 éve megszüntették, azonban a megszüntetés óta az adóhatóságnak nincs a jövedelemszerzésükkel kapcsolatos információja; illetve az egyéni vállalkozóként több éven keresztül a bevétellel közel azonos költséget valló adózók.

Adóregisztráció, újonnan alakult vállalkozások kockázatelemzése, ellenőrzése és fokozott adóhatósági felügyelet következetes alkalmazása

Az adóregisztrációt követő, az induló vállalkozásokra és a személyi változással érintett társaságokra vonatkozó komplex kockázatelemzés – beleértve az adott évben jogelőd nélkül alakult társaságok legalább 10%-ának 90 napon belüli kötelező helyszíni ellenőrzését és a kiküldött kérdőíveket mulasztási bírság kiszabása ellenére sem visszaküldő adózók adószámának törlési lehetőségét is –, olyan hatékony eszköze az adóelkerülés, adócsalás megelőzésének, melynek következetes alkalmazása továbbra is kiemelt feladata az adóhatóságnak.

Ha az adóhatóság megállapítja, hogy a gazdasági tevékenység megvalósulása kockázatos vagy annak feltételei nem állnak fenn, vagy valószínűsíthetően nem elegendőek a tevékenység megvalósításához, az adózót határozattal legfeljebb egy éves időtartamra fokozott adóhatósági felügyelet alá vonhatja. A felügyelet időtartama alatt az előírt feltételek betartása fokozott ellenőrzést igényel, melynek hatása jelentősen hozzájárul az adómorál javulásához és a gazdasági élet tisztításához.

Székhelyváltók fokozottabb ellenőrzése illetékességi körön kívüli ellenőrzések

A vidéki adóigazgatóságok illetékességi körébe tartozó adóelkerülő vállalkozások egy jelentős hányadánál bevett gyakorlat, hogy az adóellenőrzések ellehetetlenítése vagy hátráltatása céljából a Közép-magyarországi régióba helyezik át székhelyüket, viszont a tulajdonosaik, képviselőik, telephelyük, az általuk folytatott tevékenységük továbbra is valamely vidéki megyéhez kötődik. Tekintve, hogy a vidéki adóigazgatóságok a székhelyen nem elérhető és rendszerint továbbra is vidéken folytatott tevékenységet hatékonyabb módszerekkel, gyorsabban és gazdaságosabban képesek ellenőrizni, ezért széles körben kerülnek bevonásra a székhelyváltók adóellenőrzésébe.

A csőd-, a felszámolási és a kényszertörlési eljárás alatt álló adózók ellenőrzése

A csőd-, a felszámolási és a kényszertörlési eljárások hatálya alá kerülő adózók ellenőrzése során kiemelt feladat feltárni, illetve lehetőség szerint megakadályozni a vagyonkimentéseket, a hitelezői érdekeket súlyosan sértő gazdasági eseményeket. Az ellenőrzés eszközeivel elő kell segíteni a vagyonkimentésekből, illetve a hitelezői érdekeket súlyosan sértő tevékenységből eredő károk megállapítását, és az esetleges polgári jogi-, és/vagy büntető jogi következmények, illetve a másodlagos felelősség (különösen a mögöttes, a kártérítési jellegű vezetői és tagi felelősség, a korlátozott felelősség áttörése) érvényesítését.

A fentieknek megfelelően a felszámolási és kényszertörlési eljárás alatt álló adózók ellenőrzése során – az adótörvényekben és más jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítésének vagy megsértésének megállapításán túl – kiemelten vizsgálni kell, hogy a felszámolás és kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőzően vagy azt követően a gazdálkodó szervezet tagja, vezető tisztségviselője, más hitelezője vagy felszámolója jogellenes magatartásával nem csorbította-e az adósnak a hitelezői követelések kielégítésének alapjául szolgáló vagyonát, és ez alapján helye van-e a megfelelő igényérvényesítési eljárások megindításának vagy jogorvoslat, kárigény előterjesztésének.

Forrás:  NAV 4004/2015. tájékoztatás