A házasulók és a házastársak egymás közötti vagyoni viszonyaikat a házassági életközösség időtartamára házassági vagyonjogi szerződéssel rendezhetik.
Ha a házassági vagyonjogi szerződés eltérően nem rendelkezik, a házastársak között a házassági életközösség időtartama alatt házastársi vagyonközösség (törvényes vagyonjogi rendszer) áll fenn.
Az új Ptk. abból az elvből indul ki, hogy ha a házasság önkéntes alapon, a felek szabad választása alapján jön létre, akkor annak vagyoni jogkövetkezményei is a választásuk szerint kell hogy alakuljanak. Ezért első helyre teszi a vagyoni viszonyok szerződéses rendezésének lehetőségét. Házassági vagyonjogi szerződésen azt a szerződést érti, amelyben a felek a jövőre nézve meghatározzák, hogy milyen vagyonjogi rendszer az irányadó számukra az együttélésük alatt.
Ptk az alábbiak szerint határozza meg a házassági vagyonjogi szerződéseket:
4:63.§ (1) Házassági vagyonjogi szerződésben a házasulók és a házastársak maguk határozhatják meg azt a vagyonjogi rendszert, amelyet a házastársi vagyonközösség helyett a szerződésben meghatározott időponttól életközösségük időtartama alatt a vagyoni viszonyaikra alkalmazni kell.
(2) A felek a házassági vagyonjogi szerződésben vagyonuk meghatározott részei tekintetében különböző vagyonjogi rendszereket köthetnek ki, és eltérhetnek a törvényes vagy a választott vagyonjogi rendszerek szabályaitól is, ha az eltérést e törvény nem tiltja.
A szerződés alanyai házasulók és házastársak lehetnek, utóbbiak a házasság fennállása alatt bármikor és többször is köthetnek ilyen szerződést. A szerződés időbeli hatályát az életközösség időtartama szabja meg, az az életközösség létrejöttével kezdődik és az életközösség megszűnésével ipso iure szűnik meg.
Házassági vagyonjogi szerződés hiányában, a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség jön létre.
Az új Ptk preferálja, hogy a házasulók vagy házastársak házassági vagyonjogi szerződésben szabályozzák vagyoni viszonyukat.
Az új Ptk szerint – amennyiben nincs eltérő tartalmú házassági vagyonjogi szerződés – házassági vagyonközösség esetén a házastársak közös vagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek. A házastársak közös vagyonába tartoznak a közös vagyontárgyak terhei és – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – közösen viselik a bármelyik házastárs által a vagyonközösség fennállása alatt vállalt kötelezettségből eredő tartozásokat (törvényes vagyonjogi rendszer).
A törvényes vagyonjogi rendszer az életközösség kezdetétől hatályosul akkor is, ha a házastársak a házasságkötés előtt élettársakként éltek együtt. A házasság megkötésével az életközösség létrejöttét vélelmezni kell. Az életközösség átmeneti megszakadása a törvényes vagy a szerződésben kikötött vagyonjogi rendszer folyamatosságát nem érinti, kivéve, ha a felek között vagyonmegosztásra került sor.
A vagyonjogi rendszerek közül új jogintézmény az ún. közszerzeményi rendszer, mely szerint ha a házasulók vagy a házastársak a házassági vagyonjogi szerződésben közszerzeményi rendszer kikötésében állapodtak meg, a házassági életközösség fennállása alatt önálló vagyonszerzők, ennek megfelelően közöttük a vagyonelkülönítés szabályai érvényesülnek. Az életközösség megszűnése után bármelyik házastárs követelheti a másiktól annak a vagyonszaporulatnak a megosztását, ami a vagyonukban közszerzemény. Közszerzemény az a tiszta vagyoni érték, amely a házastársnak az életközösség megszűnésekor meglévő vagyonában a házastársakat terhelő adósság ráeső részének és a különvagyonának a levonása után fennmarad. A házastársak vagyonában a házassági életközösség megszűnésekor meglévő vagyonról azt kell vélelmezni, hogy az közszerzemény.
A törvény olyan közszerzeményi rendszert szabályoz, amely a házastársnak az életközösség alatt keletkezett vagyongyarapodás arányos részére a másik házastárssal szemben kötelmi igényt biztosít. Ennek a közszerzeményi rendszernek a lényege, hogy a házastársak az életközösség alatt lényegében vagyonelkülönítésben [Ptk. 4:73. §] élnek, önálló vagyonszerzők, az életközösség megszűnése vagy a szerződés korábbi megszűnése után azonban bármelyikük követelheti a másiktól annak a vagyonszaporulatnak a megosztását, ami a vagyonában közszerzemény.
A vagyonelkülönítési rendszer lényege, hogy a házastársak a házassági vagyonjogi szerződésben a házastársi vagyonközösséget a jövőre nézve teljesen vagy meghatározott vagyonszerzések, vagyontárgyak, terhek és tartozások tekintetében kizárták, a vagyonnak abban a részében, amelyre a kizárás vonatkozik, közöttük a vagyonelkülönítés rendszerét kell alkalmazni. A házastársak a házassági vagyonjogi szerződésben a törvényes vagyonjogi rendszertől úgy is eltérhetnek, hogy a házastársi vagyonközösséget a jövőre nézve teljesen vagy egyes, konkrétan meghatározott vagyonszerzések tekintetében kizárják. Ha már vagyonközösségi rendszerben élnek, ez a vagyonközösség megszűnését jelenti.